Eddig sok kudarc ért ezzel kapcsolatban, mivel a lehetőségek ellenére sok megoldás, amivel próbálkoztam, nem bizonyult stabilnak.
1.) A legkézenfekvőbb eset, mikor egy nyomtató: SOROS (azaz RS-232) portos.
Előnye: a soros port messze elkábelezhető, azaz simán átvisz 20-30 métert, de hallottam már esetekről, amikor 40-50 méteren is ment szépen és stabilan.Hátrányai:
* Rendkívül lassú
- Max 115200bit/sec = 14 Kilobájt / másodpec , a régebbi nyomtatóknál (Pl. Ellix 20) ennek a fele, sőt, nagyon régi mátrixoknál max a negyedére képes.
- Ez azt jelenti, hogy egy piciny 45 Kilobájtos konyhai grafikus nyomtatás is legjobb esetben csak 3 másodperc múlva kezdődik el egyáltalán... nem beszélve egy LOGO-val ellátott részletezőről, ami 500KB feletti !
* Macerás a kábelezés.
- mert ha magát a 9 polusú RS-232 kábelt hosszabbítgatjuk, akkor fennáll a szétcsúszás veszélye,
- ráadásul a csatlakozó feje elég nagy (kb 30x60mm) márpedig nem könnyű sokszor 60-as vagy 100 centi vastag falakba AKKORA nagy lyukat fúrni, amin átfér egy gyufáskatulya méretű dugó...
- ha pedig szerelhető soros kábelvégződésekkel dolgozunk, akkor komoly forrasztási szaktudás szükségeltetik, illetve
- egy időben "bevált módszernek" tekintettem, hogy kiépített UTP hálózati aljzatokhoz készítettem egyedi
- ugyanis a nyomtatók belsejében, vagy alján található aprócska kapcsolókkal kell állítgatni a soros port kommunikációs paramétereit (DIP switch -ek)
- majd ezen beállításokat külön el kell végezni a "windóz" Port-konfigurációnál
(tipikusan 115200 / 8 / 1 / Parity: EVEN = páros / Flow: Hardver) - ... és ha valami nem ment, akkor szét kellett szedni az egészet és külön-külön tesztelni az alaplapi portot, a nyomtatót, a kábelt, stb.
- néhány év után kiderült, hogy az így készített kábelek (soros port végére krimpelt UTP dugók) szintén nem egy életbiztosítás, mert oxidálódnak, mozognak, megrántják ... és már nem is megy a nyomtató, vagy krix-kraxot nyomtat: "?+!'"?'"+%????'"+lc46sk%564kch8ao/%!"
* Próbálkoztam többféle USB-Soros átalakító adapterrel, mert az alaplapon többször elszállt a port, de végül egy évtizedbe telt, mire találtam olyan típust, ami megfelelő szoftver-frissítés után és jól beállítva végre működött.
* nincs visszajelzés, hogy a nyomtató ÜZEMKÉSZ-e, sőt, legtöbbször úgy tűnik, mintha szépen nyomtatna, de kábelhiba miatt egyszerűen eltűnik a nyomtatandó anyag a semmibe... :(
* Drágább, mint az USB nyomtató !
(hiszen 65-70eFt, szemben a legolcsóbb USB-ssel, ami csak 48-50eFt)
2. Másik eset, ha PÁRHUZAMOS portos (LPT)
* gyorsabb, mint a soros port (1Mbit/sec = 120KB/mp)
* Ezt is el lehet kábelezni 10-20 méterre hosszabbítókkal
* voltak és vannak LPT-print szerverek, (kb 10eFt)
amikkel elvileg LAN-on keresztül lehet távolról elérni
* vannak belőle olcsó, használt készülékek, amik akár még működnek is pár évig (25-30eFt)
Hátrányai:
* ennek még nagyobb a dugója (kb 30x100mm)
* szintén drágább, mint az USB-s változat (ki tudja, hogy miért)
* túl messzire ez sem kábelezhető
* routerre vagy printer-szerverre kötve pedig nincs visszajelzés, hogy üzemkész-e a nyomtató
3. Az ideális nyomtató típus az IP-portos,
azaz amit UTP LAN kábellel összeköthetünk a helyi hálózattal, Pl: routerrel.Előnyei:
* A mai típusokhoz adott szoftverek szerencsére már komplett "felderítő" és egyéb funkcióval rendelkeznek, van lekérdezhető beépített weboldaluk, stb. így relatív a beállításuk egyszerű
* Gyorsak ! Mivel a legtöbb mai darabnak a belső kommunikációja 10.000.000bit/sec vagy ennek a tízszerese. Így már nem a kommunikáció a szűk sebesség, max a nyomtató maga.
Hátrányai:
!!! Korábban találkoztam olyan típussal ezek közül, amelyek valódi nagysebességű kommunikáció helyett mindössze 57600bit/sec sebességgel tudtak kommunikálni, mivel csak egy virtuális soros-portot építettek beléjük !
* Hálózati hibákra nagyon érzékenyek, tehát csak megfelelően kiépített stabil eszközökkel működtetett LAN-on érdemes használni
(lefagyogatós switchek, telefonkábelként
* DRÁGÁK !
Ezek a típusok a legdrágábbak mind közül. Az áruk minimum bruttó 100.000.- Ft.+
4. Az USB-sek
- Az USB szabvány hivatalosan maximum 4.5méter kábelhosszt engedélyez
- Márkás, jól árnyékolt (drágább) kábellel ez max 5 méter
- Ez a táv CSAK úgynevezett "Aktív-USB-hosszabbító"-val bővíthető, amivel +5 méterrel megtoldhatjuk.
(elvileg ilyenből max 3-4 db fűzhető egymásba, de nem javasolt, legfeljebb, ha közbeiktatunk +5Voltos aktív tápellátást ) - Az efféle bővítgetések mindig probléma forrása lehet
- (Hallottam már olyanról, hogy valaki vett 20!méteres USB kábelt, mert sajnos ezek szerint igenis lehet ilyen elfajzott hulladékot kapni, azután engem és más informatikusokat hívogatott a tulaj folyton, mikor naponta 5x leállt a konyhanyomtatás a legnagyobb csúcsban... pedig előre szóltam neki)
- Gyorsak
- Olcsók
- ...de ha átdugjuk másik, harmadik USB portba a számítógépen, akkor újra és újra "felismeri" új nyomtatóként, ezért utána kell állítgatni a programot. (1. változat, 2.változat...)
5. Végül a megoldás - azaz egy USB Printserver használata:
Sikerült vennem egy használt USB (Star TSP-100) nyomtatót, ami ugyebár USB-s, beépített tápegységes, vágómechanikás.Ehhez vettem egy TP-Link TL-PS310U típusú hálózati-nyomtatószervert, kevesebb, mint 10eFt-ért.
Persze elsőre nem működött, mert a letölthető 2 szoftver közül a "Printer Wizard"-dal próbálkoztam.
Később találtam EZT A LEÍRÁST.
És életre kelt a kicsike.
Így utólag úgy tűnik, hogy az 500 forinttal olcsóbb típus ezt nem kezelte volna le normálisan.
Magyar nyelvre sajnos nem lehet állítani, de a JOBB-egérklikk >> Connect Device talán nem olyan bonyolult... így olcsó is, és 100 méterre elkábelezhető a egy routertől vagy switch-től.
Javasolt továbbá a "kis-szervert" átnevezni és FIX IP címet hozzárendelni: